Fájsz Balek: Az én iskolám

Az én iskolám egy olyan hely, amit
jó sokan szeretnek és
táncolnak éjjel-nappal 
majd egy perc és itt a bál
az én iskolám, 
pont az én iskolám.

Az én iskolám egy olyan hely, amit
átölel egész Budapest
négytornyú  Városmajorban
s táncra perdül reggelenként
az iskolám, 
ez az én iskolám.

Refrén:
Mert nekem nincs már más,
csak az iskolám, az én iskolám.
Ide bárki jár, 
az a sorban áll,  velem szóba áll.
Mert itt van sok tanár, 
Ez az iskolám, az én iskolám.
Úgy dúdolnám:
Hogy a szívem vár, mikor eltalál
ez a dal.

Az én iskolám egy olyan hely,  ahol
vékony pólós  lányok fáznak,
fiúk késnek reggelente,  másra fogják
és ez bosszant engem ám, 
mert az én iskolám.

Az iskolám a tankerülettel, 
ujjat húz és néha retteg,
álmokat sző, párna nélkül,
korlátozzák,
mégis megy a tanítás.
Ez az én iskolám.

Refrén:
Mert nekünk nincs most más, 
csak az iskolánk, a mi iskolánk.
Aki idejár
az csak jót talál, velem szóba áll.
csak néha áll a bál, 
Majoros iskolám, az én iskolám.
Nem bánom ám:
Mit a szívem vár, néha mégis fáj
ez a dal.

Nincs most más, csak az iskolám, 
az én iskolám.
Ő visszavár,
soha ki nem zár, mert a tied már.
Ajtója nyitva áll:
ez az iskolám, az én iskolám.
Ha van kártyám, 
kinyílik a zár,  nem is kopogtál,
                                            mint ez a dal.

MaYoR - 2002-2017 © GPL