Humán képzések

Humán csoport

A tagozat legfontosabb célja a humán érdeklődésű diákok emelt szintű képzése magyar és történelem tantárgyakból. Kiemelt szempontnak tartjuk a gyerekek humán értelmiségivé nevelését, ami egyben az önálló gondolkodásra és kulturált vitára, kommunikációra való képesség fejlesztését is jelenti.

A heti 4 (magyar nyelv és irodalom) és 2 (történelem) alapóra mellett a felvételikor választott irányultság alapján heti +2 órában bontott csoportban folyik a tanítás, melynek keretében lehetőség nyílik a művészetekről, irodalomról, történelemről való elmélyült beszélgetésre, vitára, egyénre szabott feladatokra, tehetséggondozásra, valamint a szaktárgyi versenyekre való felkészülésre. Tanórán kívüli tevékenységként múzeum- és színházlátogatásra, műhelymunkára is invitáljuk tanulóinkat.

A humán képzésre évek óta sokszoros a túljelentkezés, ami arról győzött meg bennünket, hogy mai információs társadalmunkban is van helyük a sokoldalúan művelt, művészetkedvelő és a világ felé humanista nyitottsággal forduló embereknek.

Magyar nyelv és irodalom képzés

A képzést azoknak ajánljuk, akik magyar nyelv és irodalomból kívánnak emelt szintű érettségit tenni, s alapvetően humán területen (bölcsészettudomány, színház, jog, kommunikáció- és médiatudományok) szeretnének továbbtanulni, vagy csupán szeretnének irodalmi művekben jobban elmélyülni, mint amennyire az alapórák lehetőséget nyújtanak. A plusz két órában kiscsoportos formában, változatos módszerekkel (pl. dramatizálás, kreatív írás) van alkalom az irodalom határterületeinek és az általános képzésben nem érintett műveknek – így pl. a kortárs magyar- és világirodalom remekeinek – közelebbi megismerésére. Ugyanakkor magabiztosabban és nagyobb eséllyel indulhatnak diákjaink a tantárgyi versenyeken és pályázatokon is.

Humán magyar nyelv és irodalom szóbeli felvételi elvárások

Minta szóbeli tétel

Feladatok:

  1. Olvasd el a verseket!
  2. Ki a József Attila-vers beszélője? Mi a beszédhelyzet? Milyen érzéseket fogalmaz meg?
  3. Milyen költői eszközökkel él a vers szerzője?
  4. Milyen kapcsolatot fedezel fel a József Attila-vers és a másik kettő között?
  5. Mi a véleményed az ilyen és ehhez hasonló „újraköltésekről”?
  6. Meséld el egy színházi/regényolvasási élményedet!

József Attila: Mama

Már egy hete csak a mamára
gondolok mindíg, meg-megállva.
Nyikorgó kosárral ölében,
ment a padlásra, ment serényen.

Én még őszinte ember voltam,
ordítottam, toporzékoltam.
Hagyja a dagadt ruhát másra.
Engem vigyen föl a padlásra.

Csak ment és teregetett némán,
nem szidott, nem is nézett énrám
s a ruhák fényesen, suhogva,
keringtek, szálltak a magosba.

Nem nyafognék, de most már késő,
most látom, milyen óriás ő -
szürke haja lebben az égen,
kékítőt old az ég vizében.

Lackfi János: Nyanya

Egy ideje csak a nyanyára
gondolok háza előtt járva.
Szél tépázza őt az erkélyen,
két pongyolát szárít szegényem.

Ruháját gyermek nem cibálja,
macskája is csak prüszköl rája.
Többet eszik nála a macska,
valaki bábunak itt hagyta.

Munkája sincs, hogy abba veszne,
ezért csak bámul egyre, messze.
Szemében felhők szekereznek,
az ég vizébe belevesznek.

Oda mennék, kicsit bosszantsam,
ne időzzön ott fenn hosszabban,
de a pongyolák szárnyra kapnak,
s repül velük, nem marad rabnak.

Vörös István: Ma…

Már tíz perce csak a mamára
gondolok, lám, nem vagyok árva.
Nyikorgó bánattal a lelkében
megy a folyosón, megy szegényem.

Én már őszinte ember voltam,
nem a hazugság jön a sorban.
A mosógépből kitereget,
és nem mond rólam ítéletet.

Ahol most laknak, nincsen padlás,
és pince sincs, de persze van más.
Hagyja a vékony számlát másra,
engem képzeljen a szorzásba!

Nem nyafognék, és most se késő,
a lámpában kiég az égő,
a folyosó sötétbe borul.
Őtőle tanultam magyarul.

Történelem képzés

Ezt az emelt szintű képzési formát azoknak a tanulóknak javasoljuk, akik történelemből kívánnak továbbtanulni és ehhez kapcsolódóan emelt szintű érettségit kívánnak tenni. Természetesen a történelem iránt érdeklődő, a tantárgyat szerető diákokat is várjuk, akiknek még nem alakultak ki a továbbtanulási tervei. Az általános képzés óraszámát jelentősen meghaladó tantárgyi időkeret lehetőséget nyújt a tananyagban való sokrétűbb elmélyedésre, kiegészítő témakörök tanórai beemelésére, az ismeretanyag változatos módszerekkel való feldolgozására. Az emelt szintű képzés továbbá lehetőséget nyújt a tantárgyi tanulmányi versenyekre való hatékonyabb felkészülésre.

Szóbeli vizsga követelményei történelemből

A szóbeli meghallgatáson az egyetemes és a magyar történelem kulcskérdései kerülnek terítékre. Közismert és intézményünk honlapjára is felkerülő források alapján beszélgetünk el a jelentkező tanulókkal. A beszélgetés során az alapvető tárgyi felkészültség mellett hangsúlyt fektetünk a jelentkezők történelmi szövegértési képességeire és a szaknyelv korosztályának megfelelő használatára.

A 2016. évi történelem felvételi beszélgetés témakörei:

Magyar történelem:Egyetemes történelem:
Honfoglalás - Szent István koraÓkori Kelet civilizációi
IV. Béla és a tatárjárásAntik görög-római mitológia és vallás
Hunyadiak koraAthéni demokrácia
Három részre szakadt MagyarországFeudális Európa kialakulása
Rákóczi szabadságharcNagy földrajzi felfedezések kora
Mária Terézia és II. József koraIpari forradalom
Reformkor és az 1848/49-es forradalom és szab.harcHatalmi vetélkedés és az I. világháború
Dualizmus kora

A felvételi beszélgetésen minden adott témakörhöz az általános iskolai követelményekhez igazodva történelmi forrásokat csatolunk. A jelentkezők történelmi szövegértési képességei mellett, az adott korszakban való jártasságát, tájékozottságát, alapvető tárgyi tudását igyekszünk felmérni.

További képzéseink

2015. október

MaYoR - 2002-2017 © GPL