Hatévfolyamos csoportok

szóbeli meghallgatás

Általános információk

A hatévfolyamos szóbelire jelentkezők négy tantárgy közül választhatnak (egyet), melyet a Felvételi Jelentkezési Lap Megjegyzés rovatában kell feltüntetni. A témakörök a minisztériumi kerettantervek (ötödik és hatodik év első félévének) tananyagát ölelik fel. A választható tárgyak: magyar, matematika, természetismeret vagy történelem.

A szóbeli felvételi beszélgetésre kérjük, hogy a jelentkezők hozzák magukkal:

A szóbeli felvételi beszélgetésen a tantárgyi kérdések mellett nagy hangsúlyt kap a jelentkező megjelenése, kommunikációja, nyitottsága, viselkedése, motiváltsága, egyéb iskolai és iskolán kívüli tevékenysége is.

Matematika

A szóbeli felvételihez szükséges ismeretek az általános iskolai tananyag időarányos része. (A hatodik osztály félévig megtanított tananyag). Alapvetően a számolási készséget és a szövegértést mérjük. A tárgyi ismeretek mellett azonban fontos szerepet kap a gondolkodási képesség, az, hogy a tanuló hogyan fogadja a segítő kérdéseket, mennyire engedi magát „vezetni”.

Kiemelten:

  • Oszthatóság (osztó, többszörös, oszthatósági szabályok, prímszám, összetett szám, prímtényezős felbontás, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös)
  • Műveletek törtekkel és tizedes törtekkel; százalékszámítás (törtek összeadása, kivonása, szorzása és osztása egész számmal; a 4 alapművelet elvégzése a tizedes törtek körében; műveleti sorrend, törtrész kiszámítása; százalékérték, alap, százalékláb kiszámítása; ellentett, abszolútérték)
  • Arányosság (egyenes és fordított arányosság, arány jelentése, arányos osztás)
  • Szöveges feladatok megoldása (következtetés visszafelé, ábrakészítés, mérlegelv, a szöveges feladatok megoldásának lépései)
  • Síkidomok, szögek; tengelyes szimmetria (háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör, szögek fajtái, kerület és terület, tengelyesen szimmetrikus síkidomok)
  • Testek (kocka és téglatest, háló, felszín, térfogat)

Minta szóbeli feladat

  1. Melyik nagyobb?
    6
    7
    (hatheted) és
    4
    5
    (négyötöd) különbségének az ötszöröse, vagy
    1
    5
    (egyötöd) és
    1
    7
    (egyheted) összegének a negyedrésze?
  2. Van-e olyan egész szám, melyből kivonva az ellentettjét, majd az eredményt megfelezve, az eredeti számot kapjuk? Ha van, hány ilyen van?
  3. Andris kapott ajándékba egy zacskó cukrot. Miután egyet megevett, a maradék felét húgának adta. Ezután ismét megevett egy cukorkát, és a maradék felét a bátyjának adta. Így Andrisnak 5 szem cukra maradt. Hány cukor volt eredetileg a zacskóban? (Következtess visszafelé!)

Történelem

Témakörök a hatévfolyamos szóbeli felvételire történelemből az általános iskola 5.-6. évfolyamára vonatkozó kerettanterv alapján

Magyar nyelv és irodalom

A magyar nyelv és irodalom témakörök összeállításakor a Nemzeti Alaptantervre (NAT) épülő kerettanterv az általános iskola 5. és 6. osztályára vonatkozó kimeneti tananyagát vettük alapul. Szóbeli vizsgánkon az elméleti tudást mindig szövegeken, vagyis a szövegértési folyamat részeként vizsgáljuk. Az alábbi témakörök mindegyike apróbb feladatokra (tételekre) bomlik, ami azt jelenti, hogy a felvételiző kisdiák NEM a teljes témakörből, hanem annak egy szeletéből ad számot szövegértési kompetenciájáról, tudásáról, olvasottságáról, kreatív gondolkodásáról. Egy-egy tételben nyelvtani és irodalmi feladatok egyaránt helyet kapnak.

Magyar nyelvi témakörök:

  • Kommunikáció → a kommunikáció fogalma, tényezői, a nem nyelvi kommunikációs csatornák, a kommunikációs kapcsolat (köszönés, megszólítás, bemutatkozás)
  • Hangok és betűk → betűrend, elválasztás
  • Hangtan → a beszédhangok csoportosítása (magán- és mássalhangzók), hangtörvények (hangrend, illeszkedés, hiátus, részleges- és teljes hasonulások, összeolvadás, rövidülés, kiesés)
  • Alaktan → egyszerű és összetett szavak, a toldalékok rendszere (képző, jel, rag); szerkezeti elemzés
  • Helyesírási alapelvek → kiejtés elve, szóelemzés elve, hagyomány elve, egyszerűsítés elve
  • Hangalak és jelentés kapcsolata → egy- és többjelentésű szavak, azonos- és hasonló alakú szavak, rokon értelmű szavak, ellentétes jelentésű szavak
  • Szófajtan → a szófaji rendszer felépítése, igeidők, igemódok, határozott és általános ragozás, a köznév és a tulajdonnév fajtái, igenevek, határozószók; névmások kétféle csoportosítása, viszonyszók felismerése

Irodalom témakörök:

  • Tevékenységek; népköltészet – műköltészet
    • Az epikus művek jellemzői, szerkezete (expozíció, bonyodalom, a cselekmény kibontása, tetőpont, megoldás)
    • Epikus műfajok felismerése: mese, mítosz, monda, elbeszélő költemény, regény, verses mese
    • Kapcsolódó művek: bármi, ami műfajában, tematikájában idetartozik
  • Mesefajták(állatmese, valós mese, tündérmese, tréfás mese, állatmese, csali mese), mesei szerepkörök, valós és mesei elemek keveredése, a mese műfaji jellemzőinek ismerete

    Művek: Az okos lány; A bolond falu; Tündérszép Ilona és Árgyélus; Gyűszű, Fésű, Hadd-el; Andersen: A teáskanna; Boldizsár Ildikó: A Nap és a Hold találkozása; Heltai Gáspár: A hollóról és a rókáról; La Fontaine: A holló meg a róka; Romhányi József: A róka és a holló

  • A mítosz és a monda műfaji jellemzői, típusai (eredetmonda, hiedelemmonda, történeti mondák)

    Művek: Párisz ítélete; Daidalosz és Ikarosz; Prométheusz; A küklópsz barlangjában; A világ teremtése; Az özönvíz története; Dávid és Góliát; A csodaszarvas; A fehér ló mondája Mátyás király meg Markóp; Arany: Rege a csodaszarvasról

  • A ballada műfaji sajátosságai

    Művek: Kőmíves Kelemenné; Vörösmarty: Buvár Kund; Arany: A walesi bárdok

  • A regény műfaji jellemzői, az ifjúsági és a történelmi regény

    Művek pl. :J.K. Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk; Gárdonyi Géza: Egri csillagok; Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek; Nógrádi Gábor: PetePite

  • A lírai művek jellemzői: költői nyelv, érzékletesség, hangulati-érzelmi-gondolati telítettség, a képi kifejezésmód eszközei (megszemélyesítés, hasonlat, metafora), nyelvi alakzatok (ellentét, párhuzam, megszólítás, kérdés, fokozás, ismétlés, halmozás, túlzás), zeneiség, rímfajták (páros rím, keresztrím, bokorrím), rímképletek; Az ütemhangsúlyos és az időmértékes verselés, ütem, felező 12-es

    Művek: pl. Varró Dániel: SMS-versek; Tóth Krisztina: Lusták dala; Petőfi Sándor: Az alföld, Pató Pál úr; Arany János: Családi kör; Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért; Áprily Lajos: Erdei út - vagy egyéb szerzők versei ( Kányádi Sándor, Lackfi János, Szabó T. Anna, Weöres Sándor, Kiss Ottó) Petőfi Sándor: János vitéz Arany János: Toldi Fazekas Mihály: Lúdas Matyi

Természetismeret

A hatévfolyamos szóbeli felvételi témakörei természetismeretből

  • Élet a kertben
  • Anyagok és változások a környezetünkben
  • Tájékozódás a térképen és a természetben
  • Az időjárás és az éghajlat
  • A felszíni és a felszín alatti vizek
  • Állatok a házban és a ház körül
  • Az erdő életközössége
  • Kölcsönhatások. Az energia
  • A Föld bolygó
  • A természet erői
  • Hazai tájakon
  • A füves területek életközössége. Termesztett növényeink

A tételek összeállításánál az alábbi tankönyvek vonatkozó fejezetei az irányadók:

  • Csákány Antalné, Hartdégenné Rieder Éva, Rugli Ilona: Természetismeret 5. NT-11543/T
  • Horváth Miklós, Molnár László, Szentirmainé Brecsok Mária:Természetismeret 5. AP-051007
  • Kropog Erzsébet, Láng György, Molnár Katalin, Mándics Dezső, Ütőné Visi Judit: Természetismeret 5. FI-505020501/1
  • Molnár Katalin, Kropog Erzsébet, Láng György, Mándics Dezső, Ütőné Visi Judit: Természetismeret 6. FI-505020601
  • Horváth Miklós, Molnár László, Szentirmainé Brecsok Mária: Természetismeret 6. AP-061009
  • Csákány Antalné, Dombovári László, Hartdégenné Rieder Éva: Természetismeret 6. NT-11643/M

További képzéseink

MaYoR - 2002-2020 © GPL